Gümőkór és Brucellózis

Gümőkór

Előfordulás: Attól függően, hogy mely (miko) baktériumtörzsről van szó fogékony az ember, a marha, sertés, ló, kutya, macska és a madarak is. A szarvasmarháknál gyakori volt az ’50-es években. Ma már visszaszorult a szigorú ellenőrzéseknek és járványügyi intézkedéseknek köszönhetően.

Kórokozó: Mycobacterium tuberculosis okoz. A mycobacterium tuberculosis nem az egyetlen mycobaktériumfajta, ami okozhat gümőkórt. Egy jelentés szerint a mycobacterium bovis, a mycobacterium africanum, a mycobacterium canetti és a mycobacterium microti ugyancsak okozhat tuberkulózist, de ezek ritkábban okoznak megbetegedéseket. A szarvasmarha-tbc pl. emésztőrendszeri fertőzésben nyilvánul meg, mert ez az elsődleges behatolási kapuja.

Járványtana: A tbc cseppfertőzéssel terjed. Zoonozis. Terjedési utak feljegyzett, vagy elvi lehetőségei:

  • Légzés: fertőzött levegő
  • Táplálkozás: fertőzött étel, ital (például víz/tej)
  • Hematológiai: fertőzött injekciós tű, orvosi műszer, tetováló vagy akupunktúrás tű, vér, stb.
  • Nyílt seb
  • Szoptatás: anyaállat-újszülőttre
  • Vemhesség: anyáról embrióra
  • pároztatás/inszeminálás

 

 

Tünetei: A teljesen kifejlődött, aktív, fertőző gümőkór háromnegyed része kizárólag pulmonáris, vagyis csak a tüdőket érinti. Ennek a szimptómái közé sorolhatók a mell-, ill. hátfájás, vér felköhögése, és három hétnél további köhögési rohamok, valamint láz, borzongás, izzadás, étvágytalanság, fogyás, világos/fehéres nyálkahártyák és levertség.

Az esetek megmaradt negyed részénél, ami gyakran immunszuppresszív hatás alatt levő  betegekkel és fiatal egyedekkel kapcsolatos, a fertőzés más testrészekre is kiterjed, úm. a mellhártyára, a központi idegrendszerre (lásd agyhártyagyulladás, meningitisz), a nyirokrendszerre, például a golyva (struma) vagy a görvélykór (scrofula, amikor a betegség a nyak mirigyeit támadja meg), valamint a vérkeringésre (miliaris tbc). A csontokra és ízületekre való hatás egyike a Potts-kór, ami a hátgerincet támadja meg.

A mentesítés lehet:

1.      teljes állománycsere (leöljük, új állatok)

2.      szelektálás (betegek elkülönítése+leölése, megmaradtak folyamatos ellenőrzése)

3.      generációváltás (a fertőzött szülőállomány utódait hagyjuk meg)

 

Szűrővizsgálat:

-          Évente 1x, minden 6 hónapnál idősebb állaton

-          oltóanyagot juttatunk a bőrbe (1ml, intradermálisan, nyakbőrbe)

-          lenyírjuk, lefertőtlenítjük, megmérjük a bőrvastagságot

-          72 h múlva újramérünk, az elváltozás nagyságát mérjük

-          negatív: 2 mm-ig

-          kétes: 2-4 mm közt, ha nincs klinikai tünet

-          pozitív: 4 mm felett

-          ha pozitív vagy kétes 2 hónap múlva újravizsgálják

-          Szimultán vizsg.: bovin+avin egyszerre egymás mellé oltása, 72 h után mennyi a különbség. pozitív: 4-nél nagobb, kétes: 1-4ig, negatív: ha ugyanakkora vagy nincs a bovinra reakció.

Brucellózis:

Előfordulása: A fejlett országok többségében, főként a szarvasmarha, a juh és a sertésállományok brucellamentesítése jelentősen előrehaladt, vagy mint hazánkban is, befejeződött. Ezen kívül az emberi brucellózis heveny eseteinek gyógyítására hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre. A brucellózis azonban számos országban még ma is a legjelentősebb zoonozisok egyike. (fogékony a nyúl és a kutya is)

Kóroktan

A Brucellózis kórokozói a Brucella genusba sorolt baktériumok. Apró, (0,8-1,5 m m) csillótlan, spórátlan baktériumok, amelyek Köster-féle festéssel mutathatók ki. A legfontosabb fajokkal kapcsolatos adatokat a következő táblázat foglalja össze:



A brucellák csekély ellenálló-képességűek: 60 oC fölött és pH 4 alatt elpusztulnak. Pasztőrözött és savanyított tejtermékekben elpusztulnak, de édes tejkészítményekben 30 napig fertőzőképesek maradnak.

Tünetek

A lappangási idő a fertőződéstől a vetélésig terjedő időszak, így nagyon változatos. Fiatal üszők fertőződésekor akár egy évnél is hosszabb ideig (a vetélésig) terjed, viszont a vemhesen fertőződött tehenekben néhány héten belül jelentkezhet a vetélés. A vetélések a vemhesség 6-8 hónapjában következnek be, amelyhez a magzatburok visszatartása társul.

A tőgy brucellózisa nem jár látható tünetekkel, de a tej fertőzött.

Védekezés

Kérődzők: A brucellózistól való mentesség megőrzése érdekében a kórokozó behurcolását meg kell akadályozni. Ha egy állomány fertőződik brucellózissal, zárlati intézkedések mellett fel kell számolni, ma már nem érdemes a több éven (generáción át) át tartó mentesítésbe kezdeni. A mentesség megtartása érdekében csak hatóságilag mentes állományból szabad állatokat behozni, egyedileg negatív szerológiai vizsgálat és 30 napos karanténozás mellett. Vemhes üszők behozatalakor, azokat csak a normális ellés után, a negatív szerológiai vizsgálat után, szabad az új állományban elhelyezni. Fontos a vetélt magzatok intézeti vizsgálata is.

Sertés: A védekezésnek a mentesség megtartását kell szolgálnia, ezért a sertések gyógykezelése szóba sem kerülhet. Ennek érdekében a fogékony állatok importját kell ellenőrizni. A korai ellések, vetélések pontos diagnosztizálása és a tenyészállatok félévenkénti vizsgálata a brucellózistól való mentesség meghatározásának záloga.

Közegészségügyi vonatkozások

Az ember fogékony a B. melitensis, a B. abortus, a B. suis és a B. canis iránt. Az ember többnyire bőrsérüléseken keresztül, vagy hőkezeletlen tejjel fertőződik. A brucellózis foglalkozási betegség állatorvosok, állatgondozók, vágóhídi munkások, vadászok (mezei nyulak!) körében, jelentősége azonban az állatállomány mentessége óta csökken.

Tünetek

1-2 hét lappangási idő után hullámzó lázmenet, izzadás, fejfájás, izomfájdalmak alakulnak ki. A fertőződés tünetmentes is lehet, de idült kórformában heregyulladás, izületgyulladás, agyhártyagyulladás is kialakulhat.

A betegség gyógykezelésére minél korábban adagolt antibiotikum terápia hatásos.