Fertőző rinotracheitis (IBR-IPV) és Vírusos hasmenés (BVD)

Fertőző rhinotracheitis

A bántalmat (fajspecifikus) herpeszvírusok okozzák, melyek az egész világon széles körben elterjedtek. Az Infectious Bovine Rhinotracheitis általános tünetekkel lázzal, orrfolyással, kötöhártya-gyulladással, a légutak, esetenként az agyvelő gyulladásával, vetéléssel, illetve a nemi szervek nyálkahártyájának gyulladásával járó betegség.

A betegséget okozó herpeszvírus ellenálló-képessége alacsony, 60°C-on és fertőtlenítőszerek hatására perceken belül elpuszul. A váladékokban náhány naptól néhány hétig maradnak életképesek. 

A kórokozót fertőzött szarvasmarhával juthat be az állományba. Közvetlen érintkezéssel, vagy aerogén (belégzés) útján terjed. A beteg állat váladékaiban található meg a vírus (tej, ondó, stb.). A tünetmentes bikák hónapokig is üríthetik a vírust az ondójukkal. A fertőzést élő rovarok vagy nem élő vektorok (tárgyak) is közvetíthetik. 

A fertőződést követően viraemia alakul ki (megjelenik a keringő vérben), majd a vírus elszaporodik a szervekben. A légutak nyálkahártyájára kerülve és ott elszaporodva azok gyulladását okozza. A láza hőemelkedés közben a légzés ritmusa felgyorsul, a szutyak és az orr nyálkahárytája kipirul, az orrból savós váladék szivárog. Később a kötőhártya- és szemhéjgyulladás is kialakul, és az állatok nedvesen köhögnek. Egyes esetekben hasmenés is megfigyelhető. A tejelő tehenek tejválasztása csökken. Jóindulatú lefolyás esetén a gyulladásos folyamatok meggyógyulnak, miközben a szutyak felületesen elhalt hámrétege a rászáradt váladékkal leválik. Súlyos esetekben az orr nyálkahártyája lencsényi területen elhal és felületén álhártyával fedett fekélyek képződnek. Ilyenkor az orrváladék gyennyes formában jelenik meg.

Borjakban a vérkeringés útján az orrüregből az idegek mentén bejuthat az egyvelőbe és agyvelőgyulladást is előidézhet. Az állatok lázasak, szutyakjuk kipirul, szájukból habos nyál szivárog. Ezt követik az idegrendszeri tünetek, mely rendezetlen mozgást, izomrángást, gyengeséget vált ki, majd elfekve úszómozgások jelentkeznek. Az állat súlyos bódulatba esik, majd opistotonusban (gerincoszlop nyújtó izmainak merev görcse) elhullik.

A nemi szervek nyálkahártyájának a hámsejtjeiben elfajulást okoz. A fertőzés helyén göbök képződnek, melyek feltörnek és a tartalmuk kiürül. A hüvely illetve a tasak nyálkahártyája duzzadt, kipirul, erezetes lesz.

Frissen fertőződött vemhes tehenekben vetélés alakul ki, mely a légzőszervi tünetekhez társulva jelentkezik. A vetélés általában az utolsó harmadban történik.

Az egyes vírustörzsek virulenciája (fertőző-képessége) között jelentős különbségek vannak. Egyes esetekben a fertőzött állományban klinikai tünetek egyáltalán nem vagy csak nagyon enyhe formában jelentkeznek. Ilyenkor fertőzöttségre csak a szeropozitivitás utal, ami laboratóriumban a vérvizsgálat, esetleg a tej vizsgálata során mutatható ki.

Lappangási ideje 2-5 nap. A bántalmat előidéző herpeszvírus a fertőzést követően egyedi, szórványos vagy tömeges, klinikailag jól feltűnő ún. apparens megbetegedést, vagy gyakrabban klinikai jelekben nem vagy alig megnyilvánuló ún. inapparens fertőzöttséget okoz. Mindkét lehetőség után azonban hosszú, akár egy életre szóló vírushordozás alakulhat ki.

Gyógykezelésre általában nincs szükség, a léguti tünetek megjelenése esetén azonban a baktériumos szövődmények megelőzésére ajánlatos széles spektrumú antibiotikumokat adni. Ahol a betegség klinikai formájában is megjelenik, mindenképpen célszerű az állatok vakcinás oltását elvégezni. Ezzel nemcsak a betegség terjedését akadályozzuk meg, de a bántalom elfojtását, következésképpen a veszteségek csökkentését is elérhetjük. Az immunitás 6-8 nap elteltével alakul ki, de a védettség legfeljebb 4-6 hónapig tart.

A tenyész üszőket a vemhesítésük, a vemhes teheneket pedig ellésük előtt 3 és 6 héttel célszerű vakcinázni. A borjakat a kolosztrális immunitás (föccstej) lejártakor 8-12 hetes korban kell oltani, kétszer.

Vírusos hasmenés

A szarvasmarha lázas általános tünetekkel, nyálkás, véres hasmenéssel, ritkán az emésztőcsatorna nyálkahártyájában kimaródások képződésével járó betegség. Vírusa a Bovine Viral diarrhoea Virus. Hazánkban 1-8 hetes borjak között okoz veszteséget.

A BVD beteg állatok bélsarával, tejével, bikák ondójával, tehenek vetélt magzatával, magzatvízzel terjed. A perzisztens állatok a vírust hosszú ideig, akár életük végéig hordozhatják és tartósan vagy időszakosan üríthetik.

Szájon át és méhen belül fertőz, az emésztőcső nyálkahártyájában és annak nyirokszerveiben szaporodik el, majd a véráramba kerül. A vérerek falának károsodása miatt vérzések keletkeznek, a nyálkahártyák hámján, különösen a szájban és az emésztőcsőben, kimaródások találhatók. A limfoid szervek (nyirok) károsodása miatt leukopénia (fehérvérsejtszám csükkenés) és átmeneti immunszuppresszív (csökkentett immunválasz) állapot alakul ki. A csökkent ellenálló képességű állat gyakran fertőződik egyéb légzőszervi (IBR, stb.) vírusokkal, melyek tüdőgyulladást okoznak, különösen baktériumos szövődmények esetén.

A fertőzés leginkább a nedves, mélyebb helyeken való legeltetés során következik be, vagy akkor, ha az állatok a legelő mélyedéseiben összegyűlt vízből isznak. Akár bélsárral szennyezett alommal is.

A fertőzést követően 9-14 nap elteltével a fertőzött állat vérsavójában specifikus ellenanyagok jelennek meg, de ez nem jelenti a szervezet vírusmentessé válását.

A fertőződés az esetek túlynomó részében tünetmentesen zajlik, de a frissen fertőzött egyedekben hasmenés, láz jelentkezik. A beteg borjak nyálzanak, könnyeznek, hasmenésük van. Általában egy-két hét alatt meggyógyulnak. A vemhesség korai szakaszában fertőződött magzatokban fejlődési rendellenességek alakulnak ki. A későbbi szakaszban a magzat aktív immunválaszra képes, így passzív védelemmel jön a világra.

A fertőzésnek kitett vagy legfeljebb lázas tüneteket mutató állatokat kezeljük a szérum subcutan oltásával. Szükség esetén az oltás 3-4 nap múlva megismételhető. A védőhatás 10-14 napig tart. Intravénásan csak abban az esetben célszerű szérumot alkalmazni, ha a borjú már fertőzötten születik. Ilynenkor felléphet rosszullét, collapsus (ájulás), ekkor tüneti kezeléseket kell alkalmazni (Tetracor csepp vagy inj., Calcimusc, stb.). Súlyosan beteg borjú szérumozása kilátástalan.