Talpfekély, Tyloma, Dermatitis Digitalis

Dermatitis Digitalis

 

•         Ezt a betegséget egy Mortellaro nevű olasz doktor regisztrálta először a Po folyó mentén, 1971-ben. Ez gombás fertőzés, nálunk Büdös sántaság néven ismerik.

•         Erről a betegségről 90%-ban a rossz takarmány (energia, fehérje, sav-bázis egyensúly zavarai, kondíció vesztés) tehet, 5% a tartáskörülmények, 3% a genetika, és 2%-ban egyéb tényezők.

•         Kezelése viszonylag egyszerű lenne, ha az állattartó telepek elég figyelmet fordítanának erre a betegségre, és megpróbálnák már a kezdetekkor megakadályozni a továbbterjedést, ha már bejutott egy telepre. 

Elváltozások helyei:

        • Sarokvánkoson hátul

       • Ujjak közötti rés bőrén

        • Pártaszélen elöl

        • Fűkörmök alatt

       • Csülöktokba terjedő forma

 

Jellemző tünetek:

•         • Hosszú szőrszálak veszik körül a foltot

•         • Szederszerű vörös kimaródás

•         • Gennyszerű bűzös váladék fedi a sebet

•         • Nagyon fájdalmas érintésre az állat rúg

•         • Csülökhegyet érinti csak a talajra az állat

Megelőzése:

•         A megfelelő takarmány, aminek összetétele, minősége megfelelő.

•         Most már elég sok helyen lehet kapni Mortellaro elleni lábfürösztőt. Ezt használva el lehet kerülni a betegséget.

 

Kezelése:

•         Ha a telepen már kialakult a probléma, akkor a kezelése, ha időben felismerik, még viszonylag egyszerű.

•         Elsősorban természetesen a kiváltó okot kell megszüntetni. Ezek után fel kell venni a beteg végtagot, és tiszta törlőkendővel alaposan ki kell törölni morti helyét. Mivel ez egy igen vérzékeny kinövés, így nem baj, ha vérzik, a lényeg az, hogy minden szennyeződéstől meg legyen tisztítva.

•         Ezek után le kell vágni a hosszú szőröket, és a bőrkinövéseket. Ha ez megvan, le kell fújni valamilyen erre használatos spray-vel (mi Cyclo-spray-vel dolgoztunk), szórni rá antibiotikum port, és újra spray.

•         Több féle spray és gél létezik, ami megfelelő lehet a kezelésre. 

 

Tyloma

•         Tilóma: köröm közötti szövetszaporulat

•         Gondot okozhat, ha kifakad

•         Vagy hogy a mortellaro rajta alakul ki.

 

Pododermatitis Aseptica

 

•         A csülökcsontokon található tuberculum az állat élete során a használatból eredendően állandóan növekszik. A körmözés elhanyagolásából eredően a terhelés növekedése egyre vastagabb talpi és oldalfali szarut eredményez. A csülökcsont a folyamatos mozgás és leginkább az állás következtében, az alatta elhelyezkedő csülökirhára, állandó, de többnyire nem dinamikus, hanem csupán statikus nyomást gyakorol.

•         A nyomás időszakos vértelenséget okoz, ami gyengébb táplálást jelent, más szavakkal gyengébb minőségű szarutermelést. A csülöktok szaruállománya a vérér-összenyomatás hatására nem lesz kemény és acélos, hanem puha, lágy, a tipikus folt (2/3 határán) területén porózus, nem összefüggő, sőt könnyedén kikaparható.

•         Az ilyen szaru nem tölti be a csülöktok iránt támasztott követelményeket, azaz nem véd a külső környezet viszontagságai ellen. Ez a káros hatás a továbbiakban fontos lehet az esetleges kórokozók bejutásának a lehetősége szempontjából.  Tünetek:

•         1. Dupla talp: A csülökirha a csülöktokon belül helyezkedik el, és az irha legfelső rétege termeli a szarut. Ha az irha tápanyagellátása zavart szenved, akkor a csülökirha nem, vagy csak gyengébben termel szarut.

•         A vérerekből a savó a szövetközi térbe kerül ki, és ott marad a sejttörmelékben dús anyaggal együtt.

•         Amikor a szaruképződés újra megindul, akkor az újonnan termelődött szaru mintegy közrefogja, egy üregben a kivált izzadmányt és a későbbiekben, amikor ez a réteg lenő, akkor úgy kerül körmözéskor a külvilágra mintegy duplázódott szaruréteg, azaz duplatalp.

 

•         2. A legenyhébb elváltozást az jelenti, amikor enyhe sántítást látunk, felemelve a lábat, a végtag pártszélen sem elöl a hegyfal felől, dorsalisan sem a talp felől, plantarisan nem látunk duzzanatot vagy bőrelszíneződést.

•          A talpon jól körülhatárolható, elszíneződést látunk mely a talp vékonyításával határozott kontúrokat mutat. Az elváltozott terület kékes-vörös színű, és 1-5 cm átmérőjű. 

•         Az esetek nagyobb részében a „fekély” alapi részén van még megmaradt egy vékony rétegben a szaruállomány. Ekkor az okszerű tehermentesítéssel az állat gyógyulása gyorsan bekövetkezhet.

•         Az elváltozást mutató talpfekély környezetét meg kell vékonyítani, ami által a gyulladásos duzzanat ki tud terjeszkedni, azaz a szövetek nyomása enyhül és ez által a fájdalomérzet is csökken.

 

•         Közepes súlyosságú talpfekély:Az állatok közepes mértékben sántítanak, többet fekszenek, de az érintett végtagok nem mutatnak még duzzanatot, illetve színelváltozást.

•         A talpfekélyben a csülökirha már elődomborodik. A jól látható és körülhatárolható fekély mérete szintén 1-5 cm között ingadozik.

•         Gyakran a csülökirha nyeles vagy gomba formában domborodik elő, előesik. Az elváltozás körül a szaru állománya aláágyazott a csülökirha felszíne gyulladásosnak tűnik. Elhalt részek is találhatók a fekély környékén. Mélybeterjedő sipolycsatorna viszont még nem alakult ki.

 

•         4. A talpfekély súlyos formája akkor alakul ki, amikor az elhanyagolt fekélyes terület demarkációs szövetei (a csülökirhát fedő szövetréteg) már nem képesek a környezet kórokozóit távol tartani, azaz a mélyebb szövetek is fertőződnek és kialakul a komplikált talpfekélynek nevezett kórkép. A komplikált jelző azt a tipikus talpfekélyt jelenti, melyhez interdigitális flegmone társult.

•         Az állatok nagyon fájdalmasan mozognak, sántítanak, rendszerint egy lábra terjed ki az elváltozás és az érintett lábvég bőre duzzadt, kékes-vörös elszíneződést mutat. A masszív csülökirha gyulladás területén kialakult talpfekélyen valódi sipolycsatorna is található, mely rendszerint a mélybe vezet. A mélyebben elhelyezkedő anatómiai képletek szöveteit felfelé terjedő, ascendáló kórokozók fertőzhetik.

•         A mély ujjhajlító izom ínszalag tapadási területe elhalhat, és el is szakadhat. Később a folyamat eljuthat annyira súlyos állapotig, hogy a csülökcsont egy része vagy egésze elhal és a csülöktok talpi felületének az óvatos eltávolítása után, néha előtűnhet az elhalt, nekrotikus csülökcsont, és a csülökcsontot el is lehet távolítani. Ha a gennyesedéssel járó folyamat, előrehaladott akkor az állatot vagy műteni kell, vagy leölni mivel a vérpályába kerülő kórokozók jelenléte miatt élelmiszerbiztonsági okok miatt fogyasztásra már nem lehet, bocsátani.