Nyelőcső eltömődés és az előgyomrok betegségei
Nyelőcső eltömődés: Okozhatja idegen test vagy takarmányrészek fennakadása, nyelőcső mellett fejlődő daganat vagy a nyelőcsőben kialakult heg. A gázok nem tudnak távozni, így előgyomor felfúvódás a következménye. Szarvasmarhára a legjellemzőbb. A nyelőcső izomzata körülveszi, rátapad (az idegen testre vagy takarmány darabra), ami fájdalmat okoz. Előbb-utóbb a nyelőcső fala elhal (tályog képződhet, vagy hegyes tárgy esetén átszúródik). Az idegen test kitapintható, ha a nyaki részen található az eltömődés.
Megelőzése: a megfelelő méretű, állagú takarmányt etessünk, valamint figyeljünk, hogy ne kerülhessen idegen test/ anyag a takarmányba.
Tünetei: az állat nem eszik, nem iszik, felfúvódik. Ha a mellkasi bejáratig terjed, a nyak bal oldalán tömör képlet található. Az állat öklendezik, nyálzik, nyújtogatja a fejét.
Gyógykezelése: Sürgős állatorvosi segítség szükséges. Elsősegélyként az „akadályt” lapos tenyérrel a torok felé masszírozhatjuk. Az állatorvos felfúvódás esetén szúrcsapot alkalmaz, egyébként megoldást jelenthet, ha szájterpesztő és nyelőcsőszonda segítségével felaprítják az elakadt takarmányt. Az állatnak görcsoldót és fájdalomcsillapítót kell adni. Segíthet még a parafinolaj, illetve végső esetben nyelőcsőmetszést végez az állatorvos.
Oka: Mohó takarmányfelvétel, száraz nem megfelelő méretű takarmány, gyulladt, megnagyobbodott gátorközi nyirokcsomók, idegen test, de akár gümőkór is okozhatja.
2. Bendőmegterhelés: Marhánál és kiskérődzőknél is előfordulhat
Megelőzése: megfelelő mennyiségű és koncentrációjú takarmány etetése, megfelelően ellenőrzött legeltetés
Tünetei: az állat felfúvódik, a bendőmotorika csökken, a kérődzés abbamarad.
Gyógykezelés: bendőmozgatókat kap az állat, pl. Diernhofer-keveréket, probiotikumokat. Súlyosabb esetben bendőszondázás vagy bendőmosás szükséges.
Oka: kiválthatja a túletetés, vagyis túl magas szénhidrát bevitel, illetve a takarmány nyersfehérje túlsúlya.
3. Bendőalkalózis: Minden kérődzőnél előfordulhat, de marhánál és juhnál gyakoribb. Ha súlyosbodik, bendőrothadásteredményez. PH 8-ig beszélünk alkalózisról. A bendőtartalom vizsgálatával lehet megállapítani a bendőalkalózist.
Megelőzés: megfelelő takarmányozás, ellenőrzött, szervezett legeltetés.
Tünetei: az állat felpuffad, a bendő alulműködik, vagy egyáltalán nem működik, bágyadt, fekszik, étvágya csökken.
Gyógykezelése: optimális bendő pH helyreállítása takarmányozással. Sok könnyen emészthető szénhidrátot kell adni, ilyenek pl. melasz, cukorrépa. Ha nem eszik az állat, vízben higított szőlőcukrot, vagy higított ecetet itathatunk vele.
Oka: Okozhatja, hogy túl magas számban vannak rothasztó baktériumok a bendőben, nyersfehérje-túletetés, malomipari termékek túlsúlya a takarmányban, pillangós virágúak legeltetése, túl sok szénhidrát etetése, túlságosan magas pH a bendőben. (A fehérjékben lévő aminosavak tartalmaznak: C, O, N, H-t. Az emésztőfolyamatok során CO2, NH3, NH4 keletkezik a bendőben. Az ammónia felszívódik a bendő falán, a keringésbe kerül, a máj ilyen nagy mennyiséget nem tud kiszűrni, semlegesíteni. Így a testnedvekbe is bekerül, így pl. a hüvely és méh nyálkahártyája is lúgos lehet. Az állat ezért nem termékenyül meg, mert a spermiumok számára kedvezőtlen a lúgos pH. )
4. Bendőrothadás:
Megelőzés: takarmányozási hibák kiküszöbölése, a takarmányok megfelelő tárolása, bendőtartalom savasítása. Rothadt, szennyezett takarmánnyal juthatnak be a rothasztó baktériumok. Borjak esetében bekerülhetnek a szennyezett vödrökből. Ügyelni kell a higiéniára.
Tünetei: elesettség, tompultság, láz, étvágytalanság, bendőrenyheség, felfúvódás, szapora érverés és légzés, hasmenés, bűzös bélsár (habos, ammónia szagú, sötét), ízületi gyulladás, rángó görcsök, bénulás akár elhullás. pH8 felett már bendőrothadásról beszélünk.
Gyógykezelés: a baktériumokra antibiotikumot kaphat az állat, ecet, könnyen erjedő szénhidrátok, infúzió, bendőmosás vagy bendőmetszés, egészséges állat bendőtartalmának átvitele a beteg állatba.
Oka: Az előgyomor tartalma baktériumok hatására rothadni kezd, rendellenes bomlástermékek szabadulnak fel. A baktériumok földdel, szennyezett takarmánnyal kerülhetnek be. Okozhatja azonban az alkalózis hatás is, amikor a normál esetben is jelen lévő baktériumok szaporodnak túl a bendőben.
5. Bendőfelfúvódás: Juhoknál gyakrabban fordul elő. Tavasszal és csapadékos időben ősszel jellemző
a, Habos erjedéses felfúvódás: Gyakoribb a habos erjedéses, valamint gyorsabb lefolyású és nehezebben kezelhető. A gázbuborékok összekeverednek a gyomortartalommal és habot képeznek.
Megelőzés: megfelelő takarmányozás, a felfúvódást okozó takarmányok szalmával történő keverése, fokozatos hozzászoktatás a zöldhöz, hajtva legeltetés mellőzése, szakaszos legeltetés, dércsípte fű legeltetése, illetve meleg eső utáni legeltetés elkerülendő.
Tünetei: Először a bendő túlműködik, majd a bal horpasz enyhén emelkedik, a kialakult buborékok miatt pattogás, sercegés hallható. Súlyosabbak az általános tünetek, hamarabb áll meg a böfögés, az egyik oldal jobban megnő, aszimmetrikus lesz, a szonda levezetésekor nem jön ki a hab.
Gyógykezelés: Használhatunk habrombolókat, ami bejuttatható szondán keresztül vagy üvegből itatva. Sürgős esetben a trokánozás azért alkalmazható, hogy ezen keresztül juttassák be a habrombolókat. (pl víz+alkohol+étolaj, vagy 2-3 liter tej+fél liter étolaj). Bendőmetszésnél a habot el kell távolítani. Szúrcsapolni és szondát levezetni nem megoldás, a hab ezen keresztül nem távozik.
Oka: friss, virágzás előtti lédús takarmányok, zölden etetett pillangósok, nagy fehérjetartalmú takarmányok, a fagyos zöldtakarmány és a hideg víz fokozzák, túl finomra őrölt takarmányok, gyenge nyálelválasztás.
b, Bendőfelfúvódás (gázos, de nem habos):
Megelőzés: -//-
Tünetei: lassú felfúvódás, a has mindkét oldala kemény, a bendőmozgás csökken vagy akár abbamarad. A bendő kitágul, a rekeszt és a hasűri vénákat összenyomja, légzészavar és keringési zavar keletkezik. Az állat nyugtalankodik, púposít, megszűnik a böfögés, a bendőmozgás nem tapintható, a szívverés szapora, az érverés gyenge, elhullást lehet a következménye.
Kezelése: a felfúvódás megszüntetése, gázok eltávozásának segítése pl. szúrcsappal.
Oka: Az emésztéskor keletkező gázok termelődésének és felszívódásának aránya felborul. A gázok kitöltik az előgyomor üregét, a bendőt.
Elsődleges felfúvódás: nagy mennyiségű gáz, amit a szervezet már nem tud eltávolítani. Másodlagos: megfelelő mennyiségű gáz van jelen, mely valamely mechanikai ok vagy betegség okozta renyheség miatt nem tud távozni. (pl. nyelőcső eltömődés, vagy a bendőmozgás gátoltsága)
6. Hoflund-betegség:
((Baloldalon alma, jobb oldalon körte alak, tipikus tünete a Hoflund-szindrómának.))
Csak Szarvasmarhára jellemző, kecskékre, juhokra nem.
Megelőzés: Takarmány ellenőrzése (ne legyen idegen test benne), megfelelő méretű és állagú takarmány.
Tünet: Az elő és oltógyomor működészavarát okozza, idült lefolyású, a szőrzet száraz, a bőr rugalmatlan, a kérődzés szám lecsökken, az állat lesoványodik.
Kezelés: Csak tünetileg kezelhető diétával és infúzióval, de többnyire kényszervágásra kerül sor.
Ok: A nervus vagus károsodik. Recés átfúródás esetén fordulhat elő, például ha valami idegen testet lenyel (pl. szöget, drótot) és a vagus megsérül. Okozhatja rekeszsérv, leukózis, gümőkor duzzanata, máj tályog.